Minden kezdet nehéz - nyitok bátran egy közhellyel, mely egyben örök igazság is.

Tényleg minden kezdet nehéz, miért épp ez lenne más? Egyszer már csináltam egy blogot, de önbizalom, meg egyéb motivációbeli hiányosságok és félelmek miatt töröltem is a francba. Talán még volt 2 követőm is! Egyem a lelküket a kis világtalanoknak. Erre is csak fél év után döbbentem rá, mármint hogy van, aki ilyen elborult falloszságokat olvas, mint amiket én néha papírra, illetőleg virtuális felületekre írok. Elképesztő, mik vannak.

Mindenesetre üdvözlök minden kedves idetévedőt, egyúttal figyelmeztetem is, ne várjon semmi szándékosan érdemlegest tőlem. Talán csak kíváncsiságból csinálom ezt is, mint az eddigi kísérleteimet az emberekkel, a nyilvánossággal. A nevemet azért nem hirdetem, mert lényegtelen, hiszen úgy írok személyes dolgokról, hogy az általános érvényűnek is elmenjen. Aki pedig ismer, annak őszinte részvétem, de úgy kell neki, meg nekem is. Ha valamely hozzátartozódat, téged, a munkamorálodat, az emberi mivoltodat, egyéb dolgaidat szidom, akkor az azért van, mert megérdemled, és remélem, akkor magadra is fogsz ismerni. Szerencse, hogy elég narcizmus szorult belém ahhoz, hogy önmagamról írjak a legtöbbet!

Ami a lényeg: nem lesz itt hiány semmiből és mindenből se.